Túrázás a Habachtal völgyében
Egy völgy, amely elvarázsol
Smaragdok, természet és igazi felfedezői élmények
A Habachtal a Hohe Tauern Nemzeti Park egyik legszebb mellékvölgye, és smaragdleletekről, valamint ásványkincseiről messze a határon túl is híres. Aki ide látogat, nemcsak lenyűgöző természeti hátteret élvezhet, hanem egy különlegességekkel teli túrára is indulhat. A zúgó hegyi patakok, a kiterjedt alpesi
legelők és a lenyűgöző hegycsúcsok között olyan táj nyílik meg, amely egyaránt ígér nyugalmat, kalandot és igazi felfedező kedvet.
A Habachtal völgye egy pillantásra
- Helyszín: Bramberg am Wildkogel | Hohe Tauern Nemzeti Park
- Kiindulási pont: Habachtal parkoló
- Megközelítés: völgyi taxival lehetséges – a Nationalpark SommerCard birtokában ingyenes
- Különlegesség: Európa egyik leghíresebb smaragdlelőhelye
- Ideális: családok, ínyencek, természetkedvelők
- Nehézségi fok: könnyű–közepes (az útvonal függvényében)
- Változatos táj
- Hangulatos éttermek és kávézók
Túrázás a Smaragd-völgyben
A Habachtal nem egy átlagos túraútvonal. Ez az egyik azon kevés európai völgy közül, ahol valóban smaragdokat találtak. A Smaragdweg mentén az út mélyen bevezet az alpesi tájba, és különleges élménnyé teszi a túrát. A
jól kiépített ösvények, a enyhe emelkedők és a számos pihenőhely különösen vonzóvá teszik a völgyet a nyugodt túrázáshoz. Ugyanakkor folyamatosan lenyűgöző kilátás nyílik a vízesésekre, az alpesi rétekre és a környező hegyvidékre.
Völgyi taxi „Smaragd-Express”
Kényelmesen szeretné felfedezni a völgy lenyűgöző természetét és hegyi táját? Semmi gond, szívesen elvisszük Önt a „Smaragdexpresszel” oda és/vissza:
Indulási idők a Habachtal parkolótól az Enzianhütte és az Alpengasthof Alpenrose felé:
május–szeptember: 9:00, 10:00, 13:30 és 16:30 óra Október
1. – október közepe: 9:30 óra és 13:30 óra
Indulási idők az Enzianhütte-től vagy az Alpengasthof Alpenrose-tól:
május – szeptember: 14:00 óra és 17:00 óra Október
1. – október közepe: 14:00 és 16:00 óra
Előzetes bejelentkezés (lehetőleg előző este) feltétlenül szükséges:
Tel. +43 6566 7451 vagy +43 664 3420609
A Bramberger Habachtal a Hohe Tauern-hegység ásványkincsekben leggazdagabb völgye. Ebben a csodálatos völgyben még ma is érdekes leletekre lehet rábukkanni. Így a kevésbé gyakorlott hegyi túrázóknak is lehetőségük van smaragdokat találni. A Hohe Tauern Nemzeti Park smaragdtelepe a Habachtal völgyében, a Leckbachrinne-ben található. Az Alpenrose hegyi vendéglőtől egy ösvényen könnyen megközelíthető. Az erózió a smaragdokat a felső Leckbachrinne szikláiról egészen az Alpenrose hegyi vendéglőig szórta szét, vagyis a földcsuszamlások és a hegyomlások a smaragdokat tartalmazó kőzeteket és magukat a smaragdokat is lehozták a völgybe. A Leckbach-völgy felső részén található smaragdbánya nem látogatható. Ezenkívül a völgy ezen része nagyon nagy kőomlásveszélynek van kitéve, ezért nem tanácsos oda felmászni.
Néha azt állítják, hogy már a rómaiak is smaragdokat bányásztak a Habachtalban. Ez nem bizonyítható kétséget kizáróan, és meglehetősen valószínűtlen. Egy francia tudós beszámolóit arról sem sikerült igazolni, hogy egy habachtali smaragd IX. Lajos (1226–1270) koronájában volt.
Anna di Medici hercegnő 1669-ben egy levelében említette a „smaragdus” szót, és a dán tudós, Niels Stensen-től jelentést várt a smaragdbányákról (lehet, hogy ezzel a Habachtalra utalt). Amikor a jómódú senningeri sörfőző, Maria Rottmayr 1732-ben meghalt, hagyatékában két, a Habachtalból származó smaragddal díszített aranygyűrű volt.
1797-ben Caspar Melchior Schroll „Hofkammerrath” először írta le tudományosan a „Heubachthale” smaragdlelőhelyét.
1821-ben J. Frischholz ásványkereskedő részletesen leírta a Habachtal smaragdlelőhelyét.
1829-ben Mielichhofer bányafőnök smaragdot talált a Sedlalpe-n.
1859-ben Zepharovich az Osztrák Ásványtani Lexikonban pontosabb adatokat tett közzé a smaragdlelőhelyről. Ezt követően a területet alaposabban átkutatták. Számos gyönyörű követ találtak.
1862-ben ezek az ígéretes leletek arra késztették Samuel Goldschmidtet, hogy megvásárolja az egész területet. Több mint 2000 méteres magasságban építtette fel a bányaházat, és a Leckbachscharte alatt több járatot is fúrtak a „Smaragdpalfen”-be. A kitermelés állítólag jól sikerült. Goldschmidt halála után (1871) a bányászatot ideiglenesen felfüggesztették. A következő években az angol Limited Forster társaság vette át a bányát, és 30 bányászt foglalkoztatott, akik sikeresen folytatták a kitermelést.
1896-ban a londoni Emerald Mines Ldt. került a bányák tulajdonába.
1913-ban a működést le kellett állítani a rossz gazdálkodás miatt felhalmozódott magas adósságok miatt. Bramberg községe viszonylag olcsón vásárolta meg a teljes területet, mivel még jelentős összegű községi adó tartozás állt fenn.
1917-ben Anton Hager, a traunsteini fűrésztelep tulajdonosa megvásárolta a bányát. De őt is gazdasági nehézségek (az első világháború utáni gazdasági válság) kényszerítették arra, hogy 1927-ben eladja a bányát. A német-osztrák drágakőbányászati társaság és a svájci modern bányászati társaság után a bánya végül Max Gaab müncheni igazságügyi tanácsos tulajdonába került.
1938-ban Ausztriát eltörölték a térképről – az akkori tulajdonviszonyok zavarosak. A háború után Hans Zieger ezredes az amerikai megszálló hatóságoknál pályázott a bányafelügyelői posztra. 1945-től 1949-ig a bányában dolgozott, és a talált köveket saját maga csiszolta. Ziegert Hubicky, majd a Caha-Eberl duó követte.
1963-ban a bányát hivatalosan visszaadták Karl Gaab ügyvédnek. A bányában és a Goldschmidthütte-ben hosszú évekig müncheni diákok látták el a felügyeleti feladatokat.
1975-ben Sebastian Berger Klaus Wenzel és Heinrich Hammerle társaságában jelentkezett Dr. Gaabnál a felügyelői posztra. A rendkívül nagy fenakitok leletével kapcsolatos viták és kölcsönös bizalmatlanság hamarosan oda vezetett, hogy a három férfi szétvált, és 1976-tól Berger lett az egyedüli felügyelő. Vasajtókkal biztosította a járatbejáratokat, helikopterrel lakókocsit szállíttatott a bányához közvetlenül, és több méternyi járatot hajtott a hegybe. A mintegy 10 évig tartó Berger-korszak mind a leletek, mind a tudományos kutatások szempontjából eredményes volt.
1986-ban Berger, aki már évek óta pszichés problémákkal küzdött, tragikus módon öngyilkos lett.
Alois Steiner és Alois Hofer, mindketten brambergi ásványgyűjtők, 1986-tól kapták meg a felügyelői posztot. A már nagyon rossz állapotban lévő Goldschmidthütte-t nagy erőfeszítések árán felújították, és azóta ismét a bányabérlők szállásaként szolgál. A hegyben történő kitermelés a nagyon instabil kőzetrétegek és a hiányos támfalak miatt rendkívül nehézkesnek bizonyult, és sok időt és energiát kellett fordítani a meglévő járatok biztosítására.
A kilencvenes évek eleje óta a Steiner család (Alois Hofer befejezte tevékenységét) rendelkezik engedéllyel a smaragdbánya kitermelésére. Karl Gaab halála (2000) után lánya, Ingrid von Klitzing asszony lett a smaragdbánya egyedüli tulajdonosa.
